A röpködő mínuszok és a kevés napsütés óhatatlanul rátelepszik az ember lelkére. Ilyenkor - hacsak nincs otthon saját stúdiója - a fotózásra kiéhezett ember sóhajtozva nézi a vakítóan fehér eget, gyűrögeti a fényképezőgépe pántját, és azon filózik, hova tudna mégis kimenni, és valami maradandót alkotni...Ha nem félünk a hidegtől, van elég pulóverünk és bálnazsír az arcunkra, akkor irány a szabadba!
Budapesti lakos révén a lehetőségek tárháza tárul ki az ember előtt - viszont nélkülöznünk kell a szabad, tágas tereket, és az érintetlen természet látványát. A fehér éggel sajnos nem lehet mit kezdeni, ilyenkor célszerű állványunkat is magunkhoz venni, és felkeresni azokat az épületeket, múzeumokat, amiket már hónapok óta szeretnénk megnézni - belülről. Pestieknek kiváló úticél lehet a Keleti pályaudvar felújított Lotz-terme, a Széchenyi-fürdő vagy a Természettudományi Múzeum.
Ha mindenképp szabadban szeretnénk sétálni és fotózni, érdemes olyan témát keresni, amely fekete-fehérben is jól mutat. Így a fehér ég problémája is kiküszöbölésre kerül, és megtanulhatjuk a Desaturate-Contrast parancsok helyes alkalmazását is :)
További alternatíva lehet a rossz időre, ha megvárjuk az estét - ami ugye ilyenkor már délután bekövetkezik :) -, és a telet kihasználva megtanulunk gyönyörű éjszakai felvételeket készíteni! Ehhez alapvető egy stabil állvány, egy szűkebb rekeszérték (f/8-11, de szubjektív persze), és hogy ha van a gépünkön rázkódáscsökkentő funkció, feltétlen kapcsoljuk ki! Állvány használatakor abszolút szerepét veszti, viszont általában zajossá teszi a képet - tükörreflexesnél pedig picit be is mozdítja.
Ha van olyan szerencsénk, hogy hatalmas hófelhők közelednek, akkor a napfény hiányával ne törődjünk - keressünk érdekes alakzatokat az égen, illetőleg sajátítsuk el a HDR-készítés alapjait! Utóbbi lényege röviden, hogy expozíció-sorozatra állítjuk a gépet (ehhez is érdemes állványt használni, hogy biztosan egyforma legyen a három kép), és alul-, illetve felülexponáljuk a témát. A kapott három képet pedig összerakjuk egy erre alkalmas programban - én a Photomatix Basic 1.2-t használom, ingyenesen letölthető innen - , így nem ég be az ég, és az alatta elterülő táj/házak is nem csupán fekete kontrasztként jelennek meg a képen. Persze ha mázlink van, ez az egész folyamat kihagyható, lásd hajós kép...de ez ritka :)
Ha a mínuszok ellenére is verőfényes napsütés van odakint, egy percet se habozzunk! A frissen esett hó-napfény kontraszt a legegyszerűbb témával is remekül mutat egy képen, ha pedig nincs hó, járjuk körbe a várost - az épületeknek mindegy, hogy téli, vagy nyári napsütéssel fotózzuk le őket... :) Ilyenkor érdemes rianó folyót, vagy befagyott tavat keresni, a vízen/jégen visszacsillanó fénnyel remekül lehet kísérletezni! Szoborparkba is érdemes ilyenkor menni, a látogatók száma elenyésző, és kedvére próbálkozhat az ember portréfotózással, és érdekes kontrasztok létrehozásával.
Budapesti lakos révén a lehetőségek tárháza tárul ki az ember előtt - viszont nélkülöznünk kell a szabad, tágas tereket, és az érintetlen természet látványát. A fehér éggel sajnos nem lehet mit kezdeni, ilyenkor célszerű állványunkat is magunkhoz venni, és felkeresni azokat az épületeket, múzeumokat, amiket már hónapok óta szeretnénk megnézni - belülről. Pestieknek kiváló úticél lehet a Keleti pályaudvar felújított Lotz-terme, a Széchenyi-fürdő vagy a Természettudományi Múzeum.
Ha mindenképp szabadban szeretnénk sétálni és fotózni, érdemes olyan témát keresni, amely fekete-fehérben is jól mutat. Így a fehér ég problémája is kiküszöbölésre kerül, és megtanulhatjuk a Desaturate-Contrast parancsok helyes alkalmazását is :)
További alternatíva lehet a rossz időre, ha megvárjuk az estét - ami ugye ilyenkor már délután bekövetkezik :) -, és a telet kihasználva megtanulunk gyönyörű éjszakai felvételeket készíteni! Ehhez alapvető egy stabil állvány, egy szűkebb rekeszérték (f/8-11, de szubjektív persze), és hogy ha van a gépünkön rázkódáscsökkentő funkció, feltétlen kapcsoljuk ki! Állvány használatakor abszolút szerepét veszti, viszont általában zajossá teszi a képet - tükörreflexesnél pedig picit be is mozdítja.
Ha van olyan szerencsénk, hogy hatalmas hófelhők közelednek, akkor a napfény hiányával ne törődjünk - keressünk érdekes alakzatokat az égen, illetőleg sajátítsuk el a HDR-készítés alapjait! Utóbbi lényege röviden, hogy expozíció-sorozatra állítjuk a gépet (ehhez is érdemes állványt használni, hogy biztosan egyforma legyen a három kép), és alul-, illetve felülexponáljuk a témát. A kapott három képet pedig összerakjuk egy erre alkalmas programban - én a Photomatix Basic 1.2-t használom, ingyenesen letölthető innen - , így nem ég be az ég, és az alatta elterülő táj/házak is nem csupán fekete kontrasztként jelennek meg a képen. Persze ha mázlink van, ez az egész folyamat kihagyható, lásd hajós kép...de ez ritka :)
Ha a mínuszok ellenére is verőfényes napsütés van odakint, egy percet se habozzunk! A frissen esett hó-napfény kontraszt a legegyszerűbb témával is remekül mutat egy képen, ha pedig nincs hó, járjuk körbe a várost - az épületeknek mindegy, hogy téli, vagy nyári napsütéssel fotózzuk le őket... :) Ilyenkor érdemes rianó folyót, vagy befagyott tavat keresni, a vízen/jégen visszacsillanó fénnyel remekül lehet kísérletezni! Szoborparkba is érdemes ilyenkor menni, a látogatók száma elenyésző, és kedvére próbálkozhat az ember portréfotózással, és érdekes kontrasztok létrehozásával.
Amire fontos figyelni hó-, valamint havas táj fényképezésekor, hogy szegény gépünket megzavarja a sok fehér! Ha nem akarunk furcsa színezetű képeket kapni, érdemes játszani a White Balance beállításaival (az automata nem működik ilyenkor túl jól), illetve 1-2 értékkel felülexponálni a képet (igen, a fehéret felül! - Megkínlódtam vele, mire megjegyeztem, hogy a fehérre még rá kell húzni pluszban legalább egy értéket, ugyanis a fényképezőgépünk a sok visszaverődő fény hatására alapból alulexponálná képünket). Ha nem vigyázunk, olyan képek születhetnek, mint a lentebb láthatók, amik érdekesek ugyan, de a taglalt hibákat tökéletesen mutatják be... :)
