Boa tarde! Ez egy régebbi kirándulás volt, 2006-os, de szerintem sok minden nem változott azóta. Le szeretném szögezni már az elején, hogy Portugália a kedvenc országom, szeretnék visszamenni, amint lehet, így sok negatívumot nem fog tartalmazni a bejegyzés. :)
Alfama negyed. Lisszabon legrégebbi városnegyede, mely sértetlenül vészelte át az 1755-ös nagy földrengést. Szűk sikátorok, meredek lépcsők, hamisítatlan mediterrán hangulat jellemzi, valamint itt jár-kel a híres 28-as villamos is. A kerület a sok turisztikai látványosság ellenére még ma is elsősorban a munkásosztály negyede, csillivilli turista-csalogató shop-okat csak a Tejo-part közelében találni, ott is csak elvétve. A városrész látványosságai közé tartozik még a Santo Antonio de Sé, azaz a Sé katedrális, mely a város legrégebbi temploma, és egyben a híres Notre Dame hasonmása is.
Szent-György vár. Lisszabon 1256-ban lett Portugália fővárosa, így a vár kiemelkedő jelentőségűvé vált az ország számára. A 16. századig ez volt a királyi rezidencia, a nagy földrengésben viszont falai nagy része leomlott, így az a Praça do Comércio-ba települt át (Ribeira Palace). Rekonstruálása után 1910-ben lett a nemzeti örökség része. A teljes újjáépítés az 1940es években készült el, ekkor alakították ki a kerteket és sétaútvonalakat is. Az épületben állandó és időszakos kiállítások is helyet kapnak. A vár nyáron reggel 9től este 9ig tart nyitva (szezonon kívül este 6 a záróra!), a belépő 3 euro, nemzetközi diákigazolvánnyal 1,5 euro (többek állítása szerint a magyar diákot is elfogadják :)).
Kilátás. Átvágva a kis utcákon végre felér az ember a várba. Augusztus, negyven fok árnyékban (képeken látszik is), de a kilátás minden verejtékcseppet megér. A falakról egészen az Április 25. hídig ellátni (Ponte de 25 de Abril, ez a San Francisco-i Golden Gate mása), de a vízpárában a híres Rio de Janeiró-i Krisztus szobor ikertestvére, a Cristo Rei is megpillantható. A piros tetős házacskák tömkelege semmivel sem összetéveszthető látvány, ha a turista szerencsés, még hűs vízpermetet is kaphat az arcába a Tejo felől.
Várfalak. Körbesétálni a várat körülbelül egy órás elfoglaltság, fotózással, panoráma-csodálással picit több. Tériszonyosoknak nem ajánlott! A falak 30 láb magasak… :) Az épületben mosdó és büfé, illetve étterem is található. A falakon ágyúkiállítás vonzza a fényképezni vágyókat. A várudvar fás-ligetes, elszórtan pávák találhatók benne, ha jól időzítünk, csibéstől. Elég félénkek, és nem zaklatják a látogatókat elemózsiáért (bár ez már változhatott :)).
Összegzésként csak annyit lehet hozzátenni, hogy bár minden könyvben turistalátványosságként hirdetik, nem turistaként, hanem vendégként fogadtak, mind a pénztárnál, mind a büfében (és máshol is). A dolgozók többség ért és beszél angolul, és valóban KEDVES! Lehet ez az az ország, ahol nincs helye átverésnek, bóvli turistacsalogatóknak? Jajj, de visszavágyom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése