Ha már beleugrottam a múltkor a naplemente után a kék órás témába, akkor haladjunk tovább napszakok szerint, és nézzük, mire érdemes figyelni éjszakai képek készítésekor! Természetesen kifejezetten amatőr szinten, messzemenő következtetéseket ne vonjon le senki, elsősorban városi fényképekről lesz szó :)
A legelső dolog a témaválasztás! Ezt nagyban megkönnyíti a tény, ha valamely turisztikai látványosság környékén, netalán egy külföldi nagyvárosban sétálunk...de ha csak az időt szeretnénk elütni, akkor is érdemes nyakunkba akasztani a gépet, és felfedezni a város éjszakai fényeit! Mielőtt valaki patriotizmussal vállalna, nem hiszem azt, hogy csak székes fővárosunk dzsungelében lehet remek éjszakai fényeket befogni - viszont nekem itt van lehetőségem éjjel kóborolni, így a nagyvárosi képek lesznek túlsúlyban...kommentben jöhetnek máshonnan valók :)
Mikor először fényképeztem éjszaka, megdöbbentett, hogy egy nappal oly szánalmas kinézetű, kutyapiszkos, szemetes belvárosi utca milyen átalakuláson megy át a sötétség jótékony leple alatt. A kóbor fénypászmák remekül eltüntetik a retusálandó dolgokat! Főleg, ha célzottan ez a funkciójuk, amire néhanap már akad is példa.
Amit laikusként megtanultam már a legelején, az három dolog:
- ne féljen az ember lehajolni, és más perspektívából fotózni (éjjel nincs annyi szemlélődő, aki kiröhöghetné, mert a gépe mellett guggol),
- állványt nem otthon hagyni,
-és elsősorban a rekeszértékkel (f/) játszani! A kompakt gépek többségénél is van a programtárcsán erre egy külön gomb (Aparture priority, AV, A), érdemes erre tekerni, és 8-11es rekeszértékre állítani. Ettől a fények csillagosabbak lesznek, nemcsak fényfoltok a képen, és a nagyobb mélységélesség miatt a háttér is szépen ki fog rajzolódni(van, aki f/15-20as értékket alkalmaz, nekem az már nem elég természetes, de ízlések és pofonok ugye) .Ez természetesen sokszor akár 1-2 másodperces expozícióval is járhat, így elengedhetetlen a stabil állvány!
Stabil állvány; kezdetben vala egy remek GorillaPodom (ez itt a reklám helye), aminek legnagyobb előnye, hogy ha eggyel nagyobb méretet vesz az ember az ajánlottnál, akkor a gépet felrögzítheti gyakorlatilag akármelyik lámpaoszlopra, vasrácsra, korlátra (elvileg az ajánlott méretet is, de fő a biztonság :)). Ezzel remek alsó perspektívás képeket is lehet készíteni, könnyen szállítható-tárolható, mindössze egy komolyabb hibája van; nehéz egyenesre belőni a képet. Ezen viszont bármely képszerkesztő program könnyedén segít :)
Ha nagyobb, "komolyabb" állványra vágyunk, érdemes nem a legolcsóbbat választani. Amelyik állvány nyeklik-nyaklik, csikorog, nyikorog, és nem nehezebb fél kilónál, az enyhén szólva sem lehet funkcionális. Hivatalosan egy állvány általában olyan nehéz gépet bír el stabilan, amekkora az önsúlya - ez kompakt-bridge gép esetében nem korlátozó tényező, de egy nagyobb tükörreflexes gépnél már figyelni kell erre a kitételre - természetesen egy állvány súlya mindig növelhető a középső oszlopra akasztott homokzsák súlyával. :)
Állvány híján is készíthető használható kép, ha odafigyelünk az alábbiakra; legfontosabb, hogy felejtsük el az automata beállításokat és a "nightscene" módot, mert abból nem lesz semmi. Bűvészkedjünk kicsit; VAKU KI, ISO értékek fel, ISO 600-800ig, expozíció-korrekció +1-2 FÉ(így a gép több fényt enged be). A gép legszélső ISO értékét ha lehetséges, kerüljük, az csak arra való, ha az éj sötétjében lezuhant elénk egy A360as, és nincs más, amivel megörökíthetnénk (borzasztó zajt generál). Ezután két egyszerű lehetőségünk van: vagy beállítjuk a legtágabb rekeszértéket, amink csak van (ez általában 3,5-4,5 közt változik), és hagyjuk, hogy a gép beállítson ehhez egy zársebességet, amit jó esetben ki tudunk tartani (1/20ig általában megy), vagy beállítjuk a zársebességet 1/20-25 körül, és meglátjuk, milyen rekeszértkkel operál a gépünk. Ha tudjuk, könyökünket, karunkat támasszuk meg valamely falfelületen, az sokat segít! Jegyezzük meg, az a kép, amely túl sötétnek tűnik a kijelzőn, sokkal több részletet hordoz, mint egy beégett fotó! Ha van helyünk, ne töröljünk nyakra-főre, meg fogunk otthon lepődni, hogy egy kis highlight/levels művelet mit ki nem hoz a felvételünkből. (Az alábbi képek mindegyike állvány nélküli.)
Visszatérve a vaku témára, nem véletlen emeltem ki; agyvérzést lehet kapni az egyszeri turistáktól, akik a Halászbástyáról vakuval nyomják kompakttal a Parlamentet...minden gépen van kikapcs gombja, használjuk! Éjszakai felvételeknél a vaku egyetlen értelme - az én szintemen persze - , hogyha magunkat szeretnénk lefényképezni valamely látványosság előtt. Ha nincs állvány, akkor így jártunk, mi szép fényesek leszünk, a háttér pedig sötét, néhány fénnyel (ld lentebb), de emléknek/bizonyítéknak, hogy arra jártunk, megfelel. Aki állvánnyal is bűvészkedne, annak ajánlom a hosszú záridőt - ekkor a vaku villanása után a blende elég ideig nyitva marad ahhoz, hogy a képünkön a háttér is szépen megjelenjen. Akik a vakut fényfestésre használják, azok már a poszt elején feladták az olvasást, úgyhogy erre nem térek ki. :)
Még egy bónusz a végére: a kép a Budapesti Állatkert denevéres/éjszakai rágcsálós részében készült - én szeretem az "UFO-sújtotta övezet"-színt, és remek példája annak, hogy egy unalmas terráriumot mennyire máshogy mutat a fény...
A legelső dolog a témaválasztás! Ezt nagyban megkönnyíti a tény, ha valamely turisztikai látványosság környékén, netalán egy külföldi nagyvárosban sétálunk...de ha csak az időt szeretnénk elütni, akkor is érdemes nyakunkba akasztani a gépet, és felfedezni a város éjszakai fényeit! Mielőtt valaki patriotizmussal vállalna, nem hiszem azt, hogy csak székes fővárosunk dzsungelében lehet remek éjszakai fényeket befogni - viszont nekem itt van lehetőségem éjjel kóborolni, így a nagyvárosi képek lesznek túlsúlyban...kommentben jöhetnek máshonnan valók :)
Mikor először fényképeztem éjszaka, megdöbbentett, hogy egy nappal oly szánalmas kinézetű, kutyapiszkos, szemetes belvárosi utca milyen átalakuláson megy át a sötétség jótékony leple alatt. A kóbor fénypászmák remekül eltüntetik a retusálandó dolgokat! Főleg, ha célzottan ez a funkciójuk, amire néhanap már akad is példa.
Amit laikusként megtanultam már a legelején, az három dolog:
- ne féljen az ember lehajolni, és más perspektívából fotózni (éjjel nincs annyi szemlélődő, aki kiröhöghetné, mert a gépe mellett guggol),
- állványt nem otthon hagyni,
-és elsősorban a rekeszértékkel (f/) játszani! A kompakt gépek többségénél is van a programtárcsán erre egy külön gomb (Aparture priority, AV, A), érdemes erre tekerni, és 8-11es rekeszértékre állítani. Ettől a fények csillagosabbak lesznek, nemcsak fényfoltok a képen, és a nagyobb mélységélesség miatt a háttér is szépen ki fog rajzolódni(van, aki f/15-20as értékket alkalmaz, nekem az már nem elég természetes, de ízlések és pofonok ugye) .Ez természetesen sokszor akár 1-2 másodperces expozícióval is járhat, így elengedhetetlen a stabil állvány!
Stabil állvány; kezdetben vala egy remek GorillaPodom (ez itt a reklám helye), aminek legnagyobb előnye, hogy ha eggyel nagyobb méretet vesz az ember az ajánlottnál, akkor a gépet felrögzítheti gyakorlatilag akármelyik lámpaoszlopra, vasrácsra, korlátra (elvileg az ajánlott méretet is, de fő a biztonság :)). Ezzel remek alsó perspektívás képeket is lehet készíteni, könnyen szállítható-tárolható, mindössze egy komolyabb hibája van; nehéz egyenesre belőni a képet. Ezen viszont bármely képszerkesztő program könnyedén segít :)
Ha nagyobb, "komolyabb" állványra vágyunk, érdemes nem a legolcsóbbat választani. Amelyik állvány nyeklik-nyaklik, csikorog, nyikorog, és nem nehezebb fél kilónál, az enyhén szólva sem lehet funkcionális. Hivatalosan egy állvány általában olyan nehéz gépet bír el stabilan, amekkora az önsúlya - ez kompakt-bridge gép esetében nem korlátozó tényező, de egy nagyobb tükörreflexes gépnél már figyelni kell erre a kitételre - természetesen egy állvány súlya mindig növelhető a középső oszlopra akasztott homokzsák súlyával. :)
Állvány híján is készíthető használható kép, ha odafigyelünk az alábbiakra; legfontosabb, hogy felejtsük el az automata beállításokat és a "nightscene" módot, mert abból nem lesz semmi. Bűvészkedjünk kicsit; VAKU KI, ISO értékek fel, ISO 600-800ig, expozíció-korrekció +1-2 FÉ(így a gép több fényt enged be). A gép legszélső ISO értékét ha lehetséges, kerüljük, az csak arra való, ha az éj sötétjében lezuhant elénk egy A360as, és nincs más, amivel megörökíthetnénk (borzasztó zajt generál). Ezután két egyszerű lehetőségünk van: vagy beállítjuk a legtágabb rekeszértéket, amink csak van (ez általában 3,5-4,5 közt változik), és hagyjuk, hogy a gép beállítson ehhez egy zársebességet, amit jó esetben ki tudunk tartani (1/20ig általában megy), vagy beállítjuk a zársebességet 1/20-25 körül, és meglátjuk, milyen rekeszértkkel operál a gépünk. Ha tudjuk, könyökünket, karunkat támasszuk meg valamely falfelületen, az sokat segít! Jegyezzük meg, az a kép, amely túl sötétnek tűnik a kijelzőn, sokkal több részletet hordoz, mint egy beégett fotó! Ha van helyünk, ne töröljünk nyakra-főre, meg fogunk otthon lepődni, hogy egy kis highlight/levels művelet mit ki nem hoz a felvételünkből. (Az alábbi képek mindegyike állvány nélküli.)
Visszatérve a vaku témára, nem véletlen emeltem ki; agyvérzést lehet kapni az egyszeri turistáktól, akik a Halászbástyáról vakuval nyomják kompakttal a Parlamentet...minden gépen van kikapcs gombja, használjuk! Éjszakai felvételeknél a vaku egyetlen értelme - az én szintemen persze - , hogyha magunkat szeretnénk lefényképezni valamely látványosság előtt. Ha nincs állvány, akkor így jártunk, mi szép fényesek leszünk, a háttér pedig sötét, néhány fénnyel (ld lentebb), de emléknek/bizonyítéknak, hogy arra jártunk, megfelel. Aki állvánnyal is bűvészkedne, annak ajánlom a hosszú záridőt - ekkor a vaku villanása után a blende elég ideig nyitva marad ahhoz, hogy a képünkön a háttér is szépen megjelenjen. Akik a vakut fényfestésre használják, azok már a poszt elején feladták az olvasást, úgyhogy erre nem térek ki. :)
Még egy bónusz a végére: a kép a Budapesti Állatkert denevéres/éjszakai rágcsálós részében készült - én szeretem az "UFO-sújtotta övezet"-színt, és remek példája annak, hogy egy unalmas terráriumot mennyire máshogy mutat a fény...
5 megjegyzés:
Ha nincs alvany, le lehet tenni a gepet valahova, ahol stabilan megegall. Beallitani es unana idozitessel fotozni.
En sokszor vizszintes teteju szemeteskukat hasznalok:
http://www.flickr.com/photos/aniko_attila/255009851/
Szuper írás lett, szerintem nagyon sok embernek lesz hasznos. Külön jó, hogy a végén megemlítetted a vaku + hosszú záridő kombót.
(Örülök, hogy nem csak én szoktam jókat mosolyogni a sötétedés után a Várban látható vaku-villogáson. :o))
Köszömöm, igyekszem azért nem belekontárkodni nagyon a dolgokba :) Őszintén szólva ez a vaku-dolog nekem még erősen járatlan út...de azt hiszem, nem baj, ha előbb más dolgokat tanulok meg.
A szemeteskuka jó ötlet amúgy, nálunk sajna nincs tetejük, de lépcső, korlát nálam is bejátszott már néha - még a Canon-nal, mert annak kihajtható a kijelzője, a Pentaxnál bonyolultabb. :)
köszi, jó kis post.
Szerintem -ha már úgyis állványt használunk- inkább maradjon az az ISO 200 alatt.
Lehet kapni vakupapucsba csúsztatható libellát, sokat segít bármilyen állványnál, különösen a már említett Gorillapodnál :)
Megjegyzés küldése