2010. 02. 21.

Várak-túrák XII. - KŐSZEG

Megvalósult kívánságokkal teli új évet minden kedves Olvasónak!

Túlesve a kötelező és erősen megkésett - ennek ellenére szívből jövő :) - beköszöntőn, itt az ideje, hogy újra felpörgessem kissé a blogot, úgyhogy felhúzva a túracipőt, irány Nyugat-Magyarország egyik legtávolabbi csücske, az Alpok lábánál megbújó Kőszeg. Az osztrák határ menti kis városkáról gyaníthatóan mindenkinek egyetlen történelemkönyvi oldal jut eszébe, Jurisics Miklós, és az ő hősies küzdelme a török hódítók ellen. Én most kicsit messzebbről kezdem a történelmi áttekintést, lévén már a bronzkorban is lakott terület volt a környék.
IMGP1613

A honfoglaló magyarok letelepedése után a környék fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a környéken kialakult vasfeldolgozó telepek, valamint az országot végigdúló tatárok, akik ellen sorban húzták fel a várakat a Kőszegi-hegységben. A város alapításának hivatalos ideje 1263-1274 közé esik, és a Héder nemzetségből származó Kőszegi-grófok nevéhez fűződik. Ide érkezésükkor már állt a Felsővár, a család ennek ellenére új erődítményt építtetett a Gyöngyös-völgyben, mely az Alsóvár nevet kapta (rendkívül kreatívan) - ez a későbbi Jurisics-vár alapja (a 600 méter magas Óház-tetőn a Felsővár feltárt romja mai is fellelhetők). A Kőszegiek fennhatóságának Károly Róbert vetett véget 1327ben, s rá egy évre királyi város lett a település. 1392ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ő kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. Utána mintegy kétszáz esztendőre a Habsburgok fennhatósága alá került, csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre visszavennie.
IMGP1610

A város legismertebb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta, Jurisics Miklós várkapitánysága idején. Augusztus 5. és 30. között a- Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett - 19 heves támadást álltak ki a falak, amelyeket kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtől sokat szenvedő janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszerítette Ibrahim nagyvezírt. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777től máig ebben az időpontban. Az erődítményrendszer az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját.
IMGP1649

A magyar rendi országgyűlés kérésére III. Ferdinánd 1648ban a szabad királyi városok közé emelte Kőszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677ben a katolikus gimnáziumot. 1695ben a vár és az uradalom az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931ig. Közben az I. világháború utáni trianoni békeszerződés következtében elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét, és a filoxérajárvány a bortermelést is visszavetette, így a térség az idegenforgalmi szolgáltatásokat helyezte előtérbe. Még 1896ban megalakult a Turista Egylet, majd a határátkelő építésével fellendült nem csak a belföldi, de az osztrák bevásárló turizmus is. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki, mely jelenleg is eltartja a város népességének nagyobbik hányadát (a másik hányad átjár Ausztriába dolgozni).
IMGP1663m

A Várkör környékén parkolva és a Fő tér felé sétálva az első dolog, amibe úgymond beleütköztem, a Jézus Szíve templom oldalkápolnája volt. Természetesen ott bemenni nem lehetett, a templomban pedig épp mise zajlott, olyankor nem szívesen áll be az ember kattogtatni, ugye...mivel épp kevéssé szakadt az eső, így sétáltam még egy kört, majd mise végén visszacsattogtam, hogy na majd most. A templomnak ugyanis gyönyörű a belső tere! Beléptem, nem volt ott egy lélek sem, elhelyeztem a kamerát, lőttem pár próbaképet az oldalajtónál felállított betlehemnél...majd megjelent egy pap/plébános/gyászruhás férfi, és közölte, hogy a templom zárva van! Nem, nem a fotózás tilos, a templom bezár. Na most én nem vagyok egy vallásos ember és nem is nagyon törekszem erre, de mi az, hogy egy templom napközben(!) nem tart nyitva?! És ha sürgős elszámolni valóm támad a lelkiismeretemmel, hova megyek?! (Diszkrét muhaha.) Egy a lényeg, aki teheti, akár mise alatt is, diszkréten tolakodva, de nézzen szét odabent, mert a látvány még az én ateista szívemet is megdobogtatta..máig sajnálom, hogy nem sikerült megörökítenem.
Kőszeg

A szemerkélő esőben sétáló fotós következő megállója az úgynevezett Hősi Kapu a Jurisics téren, melynek legfelső terméből nyílik a külső panorámafolyosó, és ami ottjártamkor sajnos zárva volt. Maga az épület az 1880ban elbontott Alsó-kaputorony helyén áll, mely a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. A téren, átverekedve magunkat a galambokon és még két templomon, kis balkanyarral máris a Jurisics-vár bejárata előtt találjuk magunkat. Az elővárba falazott hídon át juthatunk be, udvarán Jurisics Miklós szobra áll, és esetlegesen velünk sétáló gyerekek részére festett fényképfal (csiricsáré festett falap, gyermek feje helyén lyuk, hogy hívják ezt rendesen?) és üzemen kívüli nyaktiló is fellelhető.
Kőszeg

Az elővári udvart és a belsővárat az egykori vizesárok választja el, amelyen egy kétnyílású téglahíd vezet keresztül a trapéz alakú belső udvarba. Itt a legszembetűnőbb az 1777es tűzvész után épült emeletes árkádsor, és egy bronzplasztika a falon, mely alatt az alant látható egzotikus török-fejek találhatók (lóval érkezők ide köthetik ki a járművüket, gondolom). Sajnos a vár belső termei is zárva voltak - ezért nem szabad karácsony és újév közt kirándulni - , így külső forrásból merítek (Vendégváró). Lépcső vezet fel a vár lovagterméhez, amely feltehetően a Garaiak birtoklása idején (1392-1441) készült. Az északi szárnyban dekoratív gótikus falfestések is megőrződtek. A Hunyadi-korszak (1483-1490) eredménye a késő gótikus-kora reneszánsz ablaksor volt, illetve az ablakok körüli reneszánsz festés és sgraffito.
IMGP1620m

IMGP1632

A várfal leghíresebb eleme a Zwingernek is nevezett Öregtorony, az egykori városfal délnyugati sarkában. Elvileg múzeumi kiállítóhely, de ez sem volt látogatható, így levezetésképp körbesétáltam a Várkörön a régi falak mentén, amik meglepően jó állapotban maradtak fenn /restauráltak (a város 1978ban Hild József díjat kapott érte).
IMGP1652m

Akinek több az ideje, érdemes elidőznie a Jurisics-téren a városkútnál és a Mária-szobornál, megnéznie a Városháza különleges, címeres homlokzatát, kisétálni a Chernel-kertbe, illetve a mellette található madárvédelmi mintatelepre. Ha megleljük, érdemes megcsodálni az 1944 óta üresen álló, romos zsinagóga épületét is (sajnos nem látogatható, csak a kerítés mellől fotózható). Természetesen jó idő esetén Írott-kő is kihagyhatatlan a Kőszegi-hegység minden szépségével és fenyőillatával...
IMGP1593m
Old synagouge


Update: Szabó Zoltán jóvoltából sikerült előbányásznom egy képet a templombelsőről...szóval érdemes!
302040224_23eee54bfb

2009. 11. 13.

Ingyenreklám IX. - mi történt ma?

Egy gyors bejegyzés, ami már régóta feszíti a Piszkozat mappámat...

Mi történt ma? Ki született Veled egy napon? Itt megtudhatod:
http://www.ezenanapon.hu/main.php

Én például 18 évvel Cynthia Powell és John Lennon házasságkötése után születtem. :)

2009. 10. 18.

Tematika VII. - Hitek és tévhitek a stock-fotózásról

Mivel lassan egy éve kínlódom a fotózás fent nevezett szegletével, úgy döntöttem, ideje írnom elrettentésképp egy könnyű összefoglalót, hogy másoknak megspóroljam a tanulóidőt... :)

Aki idetéved, az valószínűleg hallott már a stock fotózásról, de az egyszerűség kedvéért összefoglalom. Két markánsan elkülöníthető szegmense van a dolognak, stock és mikrostock. Mindkettő lényege, hogy a különböző cégeknek időt, energiát és pénzt spórolva egy website-on összegyűjtve rengeteg fotót, illusztrációt áruljon - így a jómunkás képei eljutnak olyan helyekre, ahova az ügynökség támogatása nélkül úgysem, a cég nem költ súlyos pénzeket fotózásra, csak válogat a fotóbankból, az ügynökség pedig leveszi a jutalékát, és mindenki boldog. A stock (pl. GettyImages, Alamy) és a microstock (pl. Shutterstock, Dreamstime) közt a leglényegesebb különbség, hogy mennyi pénz kerül a pénztárcádba egy-egy eladás után. A stock fotók magasabb áron kelnek el, de ha csak nem kiemelkedően jó kép, akkor ritkábban veszik meg, mint egy microstock oldalon, ahol napi soksok letöltés is elképzelhető, viszont jellemzően csak néhány centet kapsz egy-egy vásárlás után.
Őszintén szólva, nem igazán tudom, hogy maradnak életben a stock ügynökségek a lassan mindent elborító microstock oldalak árnyékában, de úgy tűnik, valamit tudnak. :) (Ami személyes tapasztalat, hogy GettyImages-en pl. a hagyományosnak mondható microstock témák, mint különböző tárgyak fehér háttér előtt/pózoló csajok, nem menők, ők olyan képeket keresnek, amik specifikusabbak, egyedibbek, talán.)

My latest images for sale at Shutterstock:



Haladjunk akkor szép sorban a negatívumokkal, aztán ha végigolvassátok, lesz néhány pozitívum is. ::) Mindenek előtt, a stock fotózás nem, ismétlem, NEM könnyű pénzkereseti lehetőség. Van rá példa, hogy remekül működik, de kreativitás, komoly egyéni ötletek nélkül ne akarj ebből megélni! Én elkövettem azt a hibát, hogy megnéztem pár microstock portfóliót, mosolyogtam egyet, hogy haha, ilyet én is tudok...jjjja. Csak nem mindegy, hogy mennyien töltik le! És az sem mindegy, hogy hol... :) (Kezdődnek a bonyodalmak...) Cifrázás nélkül, ha van pár remek virág fotód, húsz portréd a házikedvencedről, meg tíz szétplugin-olt művészi képed (szigorúan urban acid, de erről majd írok egyszer egy vitriolos bejegyzést :] ), amiket agyondicsértek flickr-en, akkor ne vágj bele, mert ezekből nem fogsz sokat eladni (ha egyáltalán átcsúsznak a rostán). Ami microstock site-okon nagyon megy, az a fentebb említett mindenféle izolált dolog (meggymag zöld háttér előtt, kalapács kék háttér előtt, bármi fehér háttér előtt), és az emberekről bármilyen cselekvés közben készült képek (az illusztrációk/vektorok most nem téma, mert ahhoz még ennyire sem konyítok). Ha nincs softbox-od, és pár kiárusítható barátnőd/rokonod, akkor eléggé meg leszel lőve (mint én). Érdemes eldönteni még az elején, hogy mi az, amire specializálódnál - így egy vevő nagyobb eséllyel néz rá a portfóliódra a későbbiekben (nagy kedvencem, nem tudom megállni, hogy ne linkeljem be: Isselee , többek között emiatt ).
Én személy szerint próbálok ráállni a városképek, Magyarország vonulatra (bár a turizmus részleg nem fizet túl jól), de egyébként töltök, ami jön (de nem is ebből akarok megélni).

Fotolia

Ha megvannak a képek, amikkel szeretnél próbálkozni, jön a neheze, az előkészítés. Nem, nem jó, ha megnöveled a kontrasztot, és a szaturációt, mert még az ISO80as kép is rohadt zajos lesz. Érdemes átolvasni pár cikket arról, hogy csináljunk jó minőségű, zajmentes végterméket képeinkből (kulcsszavak a google-hoz: noise, noise reduction, blur) - én simán a NeatImage nevű szoftvert használom, de kinek mi a zsánere. A lényeg, hogy a végtermék a megfelelő helyen legyen éles, és mindenhol zajmentes. Ez minden szegmensre igaz nagy általánosságban, állítólag a "művészi" zajt elfogadják, vagy ha nagyon különleges a kép, hajlamosak átsiklani a technikai problémákon, de nem éri meg a kísérletezgetést (szerintem). Ha ez meg van, már csak a kulcsszavak kitalálásán kell túlesni, és lehet várni arra, hogy egy admin rámondja, hogy approved - majd anyázni, ha mégsem fogadják el. (Kulcsszavak - a lényegi elemek a képeden, amik alapján a potenciális vevők meglelik. Nem érdemes túl sok hülyeséget beírni, mert baromi zavaró, ha a "blue house" keresésre kiugrik egy fehér házfal előtti sárga rózsabokor, ráadásul úgyse veszik meg, mert nem ezt keresték. Tömörören, ami a képen van, azok legyenek a keresőszavak!)

Ennyi rizsa után, miután mindenki elriadt, jöhet pár pozitívum a kitartóbbaknak. A stock-fotózás a 20. visszadobott kép után mélyen elgondolkodtatja az embert, hogy mit is csinál rosszul. Leülsz, átnézel egy csomó fényképet az oldalon, ezeket vajon miért fogadták el, majd megnézed a visszadobott halmot, és nem érted, hogy "mikor a flickr-en bezzeg 8 szívet és 30 csillogó kommentet kapott"...éééés bizony, rájössz, hogy rossz a vágás, alulexponáltál, túlművészkedted, eladhatatlan, és Rajtad kívül a kutya nem találja érdekesnek. Úgyhogy agytorna indul, elkezdesz szelektíven válogatni, nem ész nélkül, használni a fehér-egyensúly beállító pipettát, rájössz, hogy komponálni is lehet... :) Ráadásul önbizalomhiányos embereknek nagy fícsör, amikor megjön az első eladás - nahát, valaki pénzt adott ezért? - , az első átutalásról nem is beszélve... Ahhoz, hogy valaki megéljen belőle, persze rengeteget kell dolgozni, modelleket, műtermet, helyszíneket fizetni, ere viszonylag kevesen vetemednek - de aki tanulni, fejlődni akar, annak szerintem kitűnő terep! Én legalábbis így fogom fel, önbizalom-növelő terepasztal, ahol egy kis mellékes is csurran-cseppen, ha jó napom van...persze nekem még mindig csomó képem visszadobja a microstock, de azok mennek a GettyImages-re, és mindenki boldog, legfőképpen én, hogy mégiscsak van az egésznek értelme. :)

És aki ezek után valami perverz okból kedvet érez a dologhoz, alább lelheti pár népszerű microstock oldal linkjét; ha ezeken regisztráltok, az én referenciaszámom alatt, az nekem hoz pár centet, ami a cégtől vonódik le, nem tőletek :)


dreamstime.com
- ha az oldalról regisztrálsz, használd a 'res1052644' unique referral ID-t


Submit Photos to Shutterstock and make $$$!
- ha az oldalról regisztrálsz, használd a '294214' referencia ID-t, és indulhat is a képfeltöltés - sok sikert :)


Update: valami hiba miatt nem tudom beállítani, hogy a reklám-linkeknél a képeket is mutassa ez a *$ß÷ר* blogmotor...ez van, sokat nem vesztetek. :)

2009. 09. 23.

Ingyenreklám VIII. - Zseniális

Nem találok rá szavakat...sajnos vagy nem sajnos, elsősorban angolul jól tudóknak lesz mulatságos, mindenképp érdemes végignézni! :D

2009. 09. 17.

Földalatti séták I. - Saline Turda

Kedves, türelmes Olvasóim, végre eljutottam addig, hogy visszatérjek a blog-projekthez. Mindenkitől köszönöm a türelmet - van itt még bárki? :] - , és a borongós ősz ellenpontozására ma a nyári Erdélybe látogatunk. Némi üröm a napfényben, hogy a föld alá fogunk vonulni a stabil 12 fokba, nevesítve a tordai sóbányába...kabátokat fel! :)
Stalactites and lamps

Szokáshoz hűen kezdjük az elmúlt évszázadok bugyraiban a kóborlást. Az Erdélyi-medence altalaji sóképződményei a Badenian-Welicián korban keletkeztek, az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só az elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette.

A tordai sóbánya már az ókorban ismert volt, a rómaiak ideje alatt is folyt a felszíni kitermelés (drága jó rabszolgatartás), téglalap alakú, lépcsős formában. Aurelianus római császár kivonulása után a XI. századig nincs bizonyíték a só kitermelésének folytatására, de feltételezhető, hogy a helyi lakosság saját szükségleteinek kielégítésére tovább folytatta a kitermelést (majd biztos nem). A ma is ismert legkorábbi, a bányával kapcsolatos dokumentumot a magyar kancellária állította ki 1075-ben, ez a "Tordának nevezett vár..., a magyarul Aranyasnak, latinul Aureusnak nevezett hely" sóbányáinak vámját örökíti meg. Az idézett dokumentum nem nevezi meg tulajdonképpeni kitermelés Tordán való létezését, de a sóvám " ...az Aranyos és a Maros útján" való bevezetése működő sókitermelés mellett szól. Következő megjelenése az írásos emlékekben 1271-re tehető az erdélyi katolikus egyház iratai közt-ekkor kapta adományként a bányát Erdély káptalanja, és hozták létre az első sókamrát. A 17. század végétől, 18. század elejétől az erdélyi bányászat - így a sóbányászat is - általános újjászervezésen ment keresztül a Bécsi Udvar kezdeményezésére az erdélyi gazdaság fellendítéséért(1690ben nyitották meg a ma is létező termeket).
Salt mine reconstruction

A kitermelés kezdetben -statikai okok miatt- a harang formájú nagytermekben történt (József, Mária Terézia és Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. 1853-ban kezdték el a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza 917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna több százezer tonna sót biztosított több évtizeden keresztül, amit mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig apró bányászlovak által húzott csigaszerkezettel (kepel) történt. Az aknákban robbanóanyagot sosem használtak, kézzel/csákánnyal ástak le a sórétegig. Hogy megelőzzék a földréteg beomlását a sóra, a telér fölé ásott kitermelő gödröt vessző fonadékkal bélelték ki.
Salt extraction machine

A bánya 1840-ben került kritikus gazdasági helyzetbe, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kapott.A XIX. század második felére a termelés hozamát és a kedvezőbb földrajzi fekvést tekintve a marosújvári sóbánya kerül előtérbe, így a tordai kitermelés sorsa megpecsételődött. 1862-ig folyt még ugyan termelés, de a XX. Század vívmányait a bánya vezetése nem kívánta alkalmazni, így a korszerűtlen kitermeléssel (sose volt jellemző, ehhe) messze elmaradtak a környező - désiaknai, marosi - bányák hozamai mögött. A "Solvay" vegyi üzemek megnyitása és a keresletnek az első világháború idején, különösen a katonaságnak tulajdonítható növekedése ellenére egy rövid fellendülés után a tordai sóbánya tevékenysége 1918 után tovább hanyatlott. A sóbánya 1932-ben történt bezárása után a második világháború idejéig feledésbe merült. Ekkor újra megnyították, s a város lakossága itt keresett menedéket a légi támadások elől. 1950-1992 között a "Ferenc József" galéria első 500 métere sajtfélék tárolására, érlelésére szolgált. A bánya 1992-ben került Torda és Erdély turisztikai látványosságai közé, ekkor nyították meg hivatalosan a nagyközönség számára.
Salt mine of Turda, Transylvania

Napjainkban a tordai Sóbánya a sóbányászat történetének valódi múzeuma. A bányászati munkálatok, a sószállítás technikájának kitűnő állapotban való konzerválódásának, valamint a turisztikai objektummá való átalakítását megelőző körültekintő munkálatoknak tulajdoníthatóan a bányában a történelem és a mítosz harmonikusan kapcsolódik össze.
A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszolok kétségtelenül gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de egészséges pácienseknek - sportolóknak, dohányosoknak, szmogot szívó városlakoknak- is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta. Jelenleg gyógykezeléseknek és kulturális rendezvényeknek (kiállítások, koncertek) a ,,Rudolf"(Szent Miklós) és Gizella bányák adnak otthont.
Saline Turda

Nyitva tartás (helyi idő szerint):
9-17 óráig, de 15.30 után már nem engednek be látogatót. Télen 13.30 az utolsó indulási időpont.
Belépő:
Felnőtteknek: 8 RON
Gyerekeknek, diákoknak: 4 RON
12 napos bérlettel felnőtteknek: 60 RON
12 napos bérlettel gyermekeknek: 30 RON

Ennyit az érdemi infókról. :) Miután leparkoltunk, arrébb tessékeltünk egy kutyát és elengedtünk két szénás szekeret,érdemes az Attila keresztnevű magyar "touristguide"-t leszerződtetni a tárlatvezetésre. Fantasztikus hangon és előadásmóddal énekeli a székely himnuszt a hatalmas teremben, és rengeteg plusz infót oszt meg az arra járókkal - amiket most nem lövök le, ne vegyem el a kenyerét. :) Ottjártamkor a nagyterem elég kaotikus állapotban volt - lásd lentebb -, épp fejlesztenek; ha minden jól megy, jövőre komplett koncertterem, szabadidőközpont és sportolási lehetőségek is várják az idelátogatókat. Aki Kolozsváron, vagy közelében jár, annak mindenképpen kötelező program - állványt tessék vinni, az irdatlan belmagasság miatt vakus kompakt géppel kézből nem lehet értékelhető képet készíteni! :)
Salt mine interior

Források: erdélyi turizmus, Torda

További képek pedig itt.

2009. 07. 28.

Mentegetőzés-féle

Kedves maradék Olvasóim! Sajnos hónapok óta nem jutottam ide, de igyekszem százfelé szakadni, és mindennel foglalkozni, amivel szeretnék...nem egyszerű. :) Az elmúlt hetekben egy bemutatkozó honlapon dolgoztam, ami természetesen még nmincs kész, de legalább már megmutatható állapotban van...íme, aki érdekel, itt nézelődhet: gingerphoto

Visszatérek majd a szokásos bejegyzésekhez, erdélyi kiruccanásom eredményeképp várható Bánffyhunyad, Kolozsvár, Torockó beszámoló, és persze magyar helyszínek is...köszönöm a türelmet!

Gyalu, Erdély

2009. 04. 10.

Jóízű sonkafalást...

...minden kedves Olvasónak! Poszt lesz, pihenés nem lesz, hétfőn meló lesz, de igyekszem. :)

Happy Easter :)