2009. 02. 22.

Tematika VI. - Éjszakai fények

Ha már beleugrottam a múltkor a naplemente után a kék órás témába, akkor haladjunk tovább napszakok szerint, és nézzük, mire érdemes figyelni éjszakai képek készítésekor! Természetesen kifejezetten amatőr szinten, messzemenő következtetéseket ne vonjon le senki, elsősorban városi fényképekről lesz szó :)
Alone in autumn

A legelső dolog a témaválasztás! Ezt nagyban megkönnyíti a tény, ha valamely turisztikai látványosság környékén, netalán egy külföldi nagyvárosban sétálunk...de ha csak az időt szeretnénk elütni, akkor is érdemes nyakunkba akasztani a gépet, és felfedezni a város éjszakai fényeit! Mielőtt valaki patriotizmussal vállalna, nem hiszem azt, hogy csak székes fővárosunk dzsungelében lehet remek éjszakai fényeket befogni - viszont nekem itt van lehetőségem éjjel kóborolni, így a nagyvárosi képek lesznek túlsúlyban...kommentben jöhetnek máshonnan valók :)
Budavár palace X

Mikor először fényképeztem éjszaka, megdöbbentett, hogy egy nappal oly szánalmas kinézetű, kutyapiszkos, szemetes belvárosi utca milyen átalakuláson megy át a sötétség jótékony leple alatt. A kóbor fénypászmák remekül eltüntetik a retusálandó dolgokat! Főleg, ha célzottan ez a funkciójuk, amire néhanap már akad is példa.
Stripes

Amit laikusként megtanultam már a legelején, az három dolog:
- ne féljen az ember lehajolni, és más perspektívából fotózni (éjjel nincs annyi szemlélődő, aki kiröhöghetné, mert a gépe mellett guggol),
Museum of Hungarian Agriculture

- állványt nem otthon hagyni,
Working professional

-és elsősorban a rekeszértékkel (f/) játszani! A kompakt gépek többségénél is van a programtárcsán erre egy külön gomb (Aparture priority, AV, A), érdemes erre tekerni, és 8-11es rekeszértékre állítani. Ettől a fények csillagosabbak lesznek, nemcsak fényfoltok a képen, és a nagyobb mélységélesség miatt a háttér is szépen ki fog rajzolódni(van, aki f/15-20as értékket alkalmaz, nekem az már nem elég természetes, de ízlések és pofonok ugye) .Ez természetesen sokszor akár 1-2 másodperces expozícióval is járhat, így elengedhetetlen a stabil állvány!
Through Danube

Stabil állvány; kezdetben vala egy remek GorillaPodom (ez itt a reklám helye), aminek legnagyobb előnye, hogy ha eggyel nagyobb méretet vesz az ember az ajánlottnál, akkor a gépet felrögzítheti gyakorlatilag akármelyik lámpaoszlopra, vasrácsra, korlátra (elvileg az ajánlott méretet is, de fő a biztonság :)). Ezzel remek alsó perspektívás képeket is lehet készíteni, könnyen szállítható-tárolható, mindössze egy komolyabb hibája van; nehéz egyenesre belőni a képet. Ezen viszont bármely képszerkesztő program könnyedén segít :)
Alone in the night with the lights

Ha nagyobb, "komolyabb" állványra vágyunk, érdemes nem a legolcsóbbat választani. Amelyik állvány nyeklik-nyaklik, csikorog, nyikorog, és nem nehezebb fél kilónál, az enyhén szólva sem lehet funkcionális. Hivatalosan egy állvány általában olyan nehéz gépet bír el stabilan, amekkora az önsúlya - ez kompakt-bridge gép esetében nem korlátozó tényező, de egy nagyobb tükörreflexes gépnél már figyelni kell erre a kitételre - természetesen egy állvány súlya mindig növelhető a középső oszlopra akasztott homokzsák súlyával. :)
Night in rain

Állvány híján is készíthető használható kép, ha odafigyelünk az alábbiakra; legfontosabb, hogy felejtsük el az automata beállításokat és a "nightscene" módot, mert abból nem lesz semmi. Bűvészkedjünk kicsit; VAKU KI, ISO értékek fel, ISO 600-800ig, expozíció-korrekció +1-2 FÉ(így a gép több fényt enged be). A gép legszélső ISO értékét ha lehetséges, kerüljük, az csak arra való, ha az éj sötétjében lezuhant elénk egy A360as, és nincs más, amivel megörökíthetnénk (borzasztó zajt generál). Ezután két egyszerű lehetőségünk van: vagy beállítjuk a legtágabb rekeszértéket, amink csak van (ez általában 3,5-4,5 közt változik), és hagyjuk, hogy a gép beállítson ehhez egy zársebességet, amit jó esetben ki tudunk tartani (1/20ig általában megy), vagy beállítjuk a zársebességet 1/20-25 körül, és meglátjuk, milyen rekeszértkkel operál a gépünk. Ha tudjuk, könyökünket, karunkat támasszuk meg valamely falfelületen, az sokat segít! Jegyezzük meg, az a kép, amely túl sötétnek tűnik a kijelzőn, sokkal több részletet hordoz, mint egy beégett fotó! Ha van helyünk, ne töröljünk nyakra-főre, meg fogunk otthon lepődni, hogy egy kis highlight/levels művelet mit ki nem hoz a felvételünkből. (Az alábbi képek mindegyike állvány nélküli.)
Herodion Theatre

Athens by night

City Hall at night

Visszatérve a vaku témára, nem véletlen emeltem ki; agyvérzést lehet kapni az egyszeri turistáktól, akik a Halászbástyáról vakuval nyomják kompakttal a Parlamentet...minden gépen van kikapcs gombja, használjuk! Éjszakai felvételeknél a vaku egyetlen értelme - az én szintemen persze - , hogyha magunkat szeretnénk lefényképezni valamely látványosság előtt. Ha nincs állvány, akkor így jártunk, mi szép fényesek leszünk, a háttér pedig sötét, néhány fénnyel (ld lentebb), de emléknek/bizonyítéknak, hogy arra jártunk, megfelel. Aki állvánnyal is bűvészkedne, annak ajánlom a hosszú záridőt - ekkor a vaku villanása után a blende elég ideig nyitva marad ahhoz, hogy a képünkön a háttér is szépen megjelenjen. Akik a vakut fényfestésre használják, azok már a poszt elején feladták az olvasást, úgyhogy erre nem térek ki. :)
Me with Parthenon

Még egy bónusz a végére: a kép a Budapesti Állatkert denevéres/éjszakai rágcsálós részében készült - én szeretem az "UFO-sújtotta övezet"-színt, és remek példája annak, hogy egy unalmas terráriumot mennyire máshogy mutat a fény...
Night at zoo 2

2009. 02. 17.

Ingyenreklám VII. - Párizsi látkép

Röviden, tömören...
Fantasztikus párizsi látkép itt: http://www.hyper-photo.com/grandes/paris.html
Kattingass a részletekért, nézz be az ablakokon...

A közeljövőben pedig ezek várhatók, ha összeszedem magam végre...köszönöm a türelmet.
Český Krumlov, Csehország
Postcard of old town and castle
Szentendre
Szentendre in brown
Algarve, Portugália
Sunset in Carrapateira

2009. 02. 05.

Várak-túrák X. - DRÉGELY

Szép jó napot mindenkinek, ma ismét hazai tájakra vándorlunk…méghozzá a Börzsöny északi csücskébe, hogy a határtól pár tíz kilométerre az őszi erdőben felsétáljunk a 444 méter magasan fekvő, híres drégelyi vár maradványaihoz. A képekért újfent elnézést, délelőtt még ragyogó napsütés volt, délután pedig már hófehér ég esőszaggal…szokásos balszerencse, próbáltam keretezéssel kompenzálni (de nem vagyok biztos benne, hogy jobb lett).
Börzsöny in storm

A történelmi háttérről bizonyára mindenkinek beugrik ez-az, ha más nem, kedvenc költőm, Arany János ballada-indító sora, mely szerint „felhőbe hanyatlott a drégeli rom”…nos, épp így jártam én is. :) A személyes vonatkoztatásoktól eltekintve, a vár története pár száz évvel ezelőtt kezdődött. 1274ben Dragul (Dráguly) faluként szerepel, amely a Kacsics nembeli Marót birtoka, aki azonban a lázadó kunokhoz csatlakozott, ezért IV. László király e birtokától megfosztotta és azt a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Dersnek és Demeternek adományozta, 1285ben.

1311ben a trencséni kiskirály, Csák Máté kezére kerül, aki 1321ig tart őrséget a falak közt. Drégely 1390ig királyi várként szerepel a feljegyzésekben, ekkor zálogosítja el IV. Zsigmond király közel 30 évre. A mohácsi vész után Várady Pál püspök fennhatósága alá kerül. 1544től, Nógrád és Esztergom eleste után első vonalbeli végvárrá válik, bár az omladozó falak javítása nem ennek megfelelően történik (konkrétan sehogy, épp válság volt…).
Drégelyvár

A török hadak 1552, július 6-án kezdik meg ostromát. Az érsek által kinevezett Szondi György a félelmetes túlerő ellenére (12000 török ellen 146 végvári vitéz), 4 napig védte embereivel a várat. Az utolsó, június 9-én indított ostromban a kapitány a várkapunál halt hősi halált, és az őrség is elpusztult. Az ostrom során rommá lőtt falakat a török már nem építette fel, hanem a vár alatti Palánk falu területén építettek 1575-ben - a jelenlegi templom közelében - egy palánkvárat, amely kétezer lovas befogadására volt alkalmas. Ennek következtében Drégely vára nem jutott többé katonai szerephez, ellenben létrejött a máig létező település, Drégelypalánk.

Ali pasa és serege még 41 évig uralta a vidéket, majd Pálffy Miklós érsekújvári generális közeledő hadai elől menekülve mind a palánkvárat, mint a romokat felgyújtották. 1605. december 23-án Rhédey Ferenc, Bocskay István hadvezére foglalta el Drégelypalánkot Rudolf császár seregeitől és meg is tartotta azt a fejedelem számára az 1606-os bécsi békéig. 1619-ben Bethlen Gábornak hódolt meg a vár. Közben a közeli nógrádi vár törökjei folyamatosan támadták a palánkvárat, de nem sikerült tartósan bevenniük az egyre jobb zsákmánynak számító erődöt.
Poor sunset

A török uralom megszűnése után 1735-ben a megfogyatkozott lakosság pótlására katolikus németeket telepítettek Palánkra. Ezzel egy időben kezdődött meg a falak köveinek széthordása az építkezésekhez. Az egykori erődítmény állapota az 1980-as évek végére olyannyira kritikusra fordult, hogy félő volt, néhány évtized múlva már semmi sem marad belőle, ezért felvetődött a rekonstrukció gondolata. Az első próbálkozásokat a Honton élő Gál János, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora tette meg, akinek vezetésével az egyetemisták kivágták a bozótot, padokat, asztalokat helyeztek ki. A vár állaga azonban vészesen romlott tovább.
At the top

A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, amely eddig 35 millió forintot fordított a várra, amelyből 611 köbméter fal épült meg. A nyugati fal már elkészült, az északi fal is masszívan áll, bár még dolgozni kell rajta és megkezdődött a keleti fal építése is. Az állagmegóvás az Országos Műemléki Hivatal tervei alapján történik (további infók itt).
Old gate

A sziklavár hosszan elnyújtott alaprajzú, megközelítően észak-déli tájolású. Bejárata a déli oldalon van, melynek sziklába vágott kapunyílása ma is látható. A bejárat közelében ugyancsak sziklába faragtak két négyzetes mélyedést és további lépcsőket. A vár északi fala még több méter magasságban áll. A romterület belsejében négyzetes, falazott, feltöltődött vízgyűjtő és több kapunyílása, valamint néhány nagyméretű lépcsője megmaradt az utókornak. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.
Drégelyvár - ruins of Drégely

Autóval neki indulva a Börzsönynek, viszonylag jó minőségű autóút visz a vár felé, azonban kitáblázva mindössze egy helyen van, egy vasúti átjáró előtt. Érdemes még a faluban megkérdezni a pontos útvonalat, és ne essünk kétségbe, ha a hegyre autózva kilométerek át nem jön szembe senki, nem tévedtünk el. A romok bejárása után természetesen kötelező a séta a környező erdőben! :)
Dark forest