A szóban forgó település Bohémia tartomány ékköve, és a régió központja is egyben. Ennek ellenére emberi léptékű, hangulatos, jelentős történelmi múlttal rendelkező kisvárost kell elképzelni, nem túl nagy, de annál szebb turistanegyeddel, helyre kis parkokkal a Malse kanyargós partján, szálldosó sirályokkal és kocogó helybeliekkel.
Történelem. A város története 1265-ben kezdődik, ekkor alapította meg a Moldva és a Malse folyó összefolyásánál II. Ottokár király. Gazdagságára és pompás épületeire szabad királyi városként tett szert. Története során több ura is volt, a huszita időkben Zsigmond király, később a Habsburgok fennhatósága alá tartozott (ekkoriban a császári kincseknek is otthont adott). Mária Terézia uralkodása alatt vált tartományi központtá, jelentőségét azóta is őrzi. A piarista rend is ekkortájt vert tanyát a városban, a hivatalnoki képzést megalapozandó, és ekkor alakult a város színháza is. Érdekesség még, hogy itt épült meg az első európai lóvasút (České Budějovice és Linz között), valamint, hogy a város évszázadok óta sörhatalom, itt gyártják ugyanis a méltán híres Budweiser/Budvar sört.
Látnivalók. České Budějovice a régió kormányzati központja és jelentős iparterület is egyben. Mindebből azonban az egyszeri turista nem sokat vesz észre, mivel lekötik a szabályos négyzet alakú főtér - náměstí Přemysla Otakara II, azaz II. Ottokár tér – nagyszerű látnivalói, és 2001-ben csodaszépen felújított lábasházai (és esetleg a folyóparti park, de ahogy láttam, az idegenvezetők nagy többsége csak az előbbit érzi bemutatásra érdemesnek). Kezdjük mi is itt a sétát!
Városháza. A barokk stílusú, szürke-kék színekben pompázó építmény a tér legszembetűnőbb épülete, az ember szájtátva nézi percekig, mire eszébe jut, hogy fényképezni is lehet.. :-) A ház a 18. században épült, Antonius Erhald Martinelli tervei alapján, és csodálatos díszeit, rézsárkányait azóta is sértetlenül őrizte meg. Tetején négy szobor található, a városi polgár négy erényét képviselendő (ott még talán máig működik... ): Méltányosság (Fairness), Bölcsesség (Wisdom), Óvatosság (Caution) és Bátorság (Bravery).
Fekete torony. A második legszembeötlőbb épület a tér északkeleti sarkában álló 72 méter magas Černá vě. Az 1550 és 1578 között épített torony egyszerre szolgált harang- és tűztoronyként; egy család (illetve több) egészen az 1950-es évekig élt a torony legfelső részén. A tornyot igen profán okokból hívják feketének: a XIX. században a kosztól lett ilyen a színe (azóta lemosták). A kilátóerkélyre 225 lépcsőfok megmászása után juthatunk el, innen fantasztikus látvány tárul az ember szeme elé! Az épület áprilistól októberig van nyitva, 10-18 óráig. Fizetni fent kell, felnőtteknek 20, gyerekeknek mindössze 10 koronát. Évente egyszer lépcsőfutóversenyt is rendeznek a toronyban - a kellően elszántak benevezhetnek rá... (Már másodjára sikerült eljutnom České Budějovicébe, sajnos első alkalommal nem készítettem fényképeket, bár a tornyot megmásztam. Másodjára gép ugyan volt nálam, de szervezési hibák miatt nem tudtam feljutni…talán legközelebb :-))
Sámson szökőkút. A pompás építmény nem kevesebbel büszkélkedhet, minthogy ez Csehország legnagyobb szökőkútja. 1721-1726 közt épült, és eredetileg a Moldva vizével volt hivatott ellátni a várost. Jelenleg már csak dekorációs - és találkozóponti - célokat szolgál, ezt azonban kiválóan teszi. Éjszakai kivilágításban egyszerűen fantasztikus látvány! Figyelmes szemlélő a közelében felfedezhet egy szabálytalan formájú követ, ami a régi akasztófa helyét jelzi. Állítólag aki rálép, nem talál utána haza…őszintén szólva, én nem figyeltem, mindenesetre, ha rá is tapostam, nem jött be. :-)
Vcela palota. A tér délnyugati sarkán egy feltűnően sárga épület hívja fel magára a figyelmet., az 1896ban épült Vcela (méh) palota. Élénksárga színű, gazdagon díszített homlokzata, kerek saroktoronnyal és szobrokkal díszített tetőzete az egyik legfeltűnőbb épületté teszik a téren.
Moldva-part. A városháza sarkán nyíló két kis utca bármelyikén lesétálhatunk a folyópartra (pontosabban a Moldva – vagy a Malse? - egy holtága), amely gyakorlatilag turista-mentes övezet, holott csak pár lépésnyire fekszik a nyüzsgő főtértől. Ott jártamkor a heves esőzések miatt iszapos folyócska normális időjárási körülmények közt kristálytiszta vizében tükröződő épületekkel és viháncoló sirályokkal örvendezteti meg az erre járókat. Itt sétálva megpillanthatjuk az igazságügyi palota épületét, az Otakarka tornyot és a Vasszűz tornyát is. Utóbbi a 14. században épült, és kínzóteremként-börtönként funkcionált évszázadokig. Sajnos bejutnom nem sikerült, de egy próbát mindenképp megér(ne)!
Rengeteg mindenre nem volt időm az alatt az egy nap alatt, amit itt töltöttem (bár szerencsére a sörgyár belefért :-D). Aki teheti, mindenképp látogasson el a Dél-Bohémiai Múzeumba, csodálja meg a Lannova utca díszes házait, vásároljon bohémiai kristályokat a főtér árkádjai alatt, és igyon egy jó korsó sört az egészségemre a Masne Kramy (hentesbolt) étteremben!
Történelem. A város története 1265-ben kezdődik, ekkor alapította meg a Moldva és a Malse folyó összefolyásánál II. Ottokár király. Gazdagságára és pompás épületeire szabad királyi városként tett szert. Története során több ura is volt, a huszita időkben Zsigmond király, később a Habsburgok fennhatósága alá tartozott (ekkoriban a császári kincseknek is otthont adott). Mária Terézia uralkodása alatt vált tartományi központtá, jelentőségét azóta is őrzi. A piarista rend is ekkortájt vert tanyát a városban, a hivatalnoki képzést megalapozandó, és ekkor alakult a város színháza is. Érdekesség még, hogy itt épült meg az első európai lóvasút (České Budějovice és Linz között), valamint, hogy a város évszázadok óta sörhatalom, itt gyártják ugyanis a méltán híres Budweiser/Budvar sört.
Látnivalók. České Budějovice a régió kormányzati központja és jelentős iparterület is egyben. Mindebből azonban az egyszeri turista nem sokat vesz észre, mivel lekötik a szabályos négyzet alakú főtér - náměstí Přemysla Otakara II, azaz II. Ottokár tér – nagyszerű látnivalói, és 2001-ben csodaszépen felújított lábasházai (és esetleg a folyóparti park, de ahogy láttam, az idegenvezetők nagy többsége csak az előbbit érzi bemutatásra érdemesnek). Kezdjük mi is itt a sétát!
Városháza. A barokk stílusú, szürke-kék színekben pompázó építmény a tér legszembetűnőbb épülete, az ember szájtátva nézi percekig, mire eszébe jut, hogy fényképezni is lehet.. :-) A ház a 18. században épült, Antonius Erhald Martinelli tervei alapján, és csodálatos díszeit, rézsárkányait azóta is sértetlenül őrizte meg. Tetején négy szobor található, a városi polgár négy erényét képviselendő (ott még talán máig működik... ): Méltányosság (Fairness), Bölcsesség (Wisdom), Óvatosság (Caution) és Bátorság (Bravery).
Fekete torony. A második legszembeötlőbb épület a tér északkeleti sarkában álló 72 méter magas Černá vě. Az 1550 és 1578 között épített torony egyszerre szolgált harang- és tűztoronyként; egy család (illetve több) egészen az 1950-es évekig élt a torony legfelső részén. A tornyot igen profán okokból hívják feketének: a XIX. században a kosztól lett ilyen a színe (azóta lemosták). A kilátóerkélyre 225 lépcsőfok megmászása után juthatunk el, innen fantasztikus látvány tárul az ember szeme elé! Az épület áprilistól októberig van nyitva, 10-18 óráig. Fizetni fent kell, felnőtteknek 20, gyerekeknek mindössze 10 koronát. Évente egyszer lépcsőfutóversenyt is rendeznek a toronyban - a kellően elszántak benevezhetnek rá... (Már másodjára sikerült eljutnom České Budějovicébe, sajnos első alkalommal nem készítettem fényképeket, bár a tornyot megmásztam. Másodjára gép ugyan volt nálam, de szervezési hibák miatt nem tudtam feljutni…talán legközelebb :-))
Sámson szökőkút. A pompás építmény nem kevesebbel büszkélkedhet, minthogy ez Csehország legnagyobb szökőkútja. 1721-1726 közt épült, és eredetileg a Moldva vizével volt hivatott ellátni a várost. Jelenleg már csak dekorációs - és találkozóponti - célokat szolgál, ezt azonban kiválóan teszi. Éjszakai kivilágításban egyszerűen fantasztikus látvány! Figyelmes szemlélő a közelében felfedezhet egy szabálytalan formájú követ, ami a régi akasztófa helyét jelzi. Állítólag aki rálép, nem talál utána haza…őszintén szólva, én nem figyeltem, mindenesetre, ha rá is tapostam, nem jött be. :-)
Vcela palota. A tér délnyugati sarkán egy feltűnően sárga épület hívja fel magára a figyelmet., az 1896ban épült Vcela (méh) palota. Élénksárga színű, gazdagon díszített homlokzata, kerek saroktoronnyal és szobrokkal díszített tetőzete az egyik legfeltűnőbb épületté teszik a téren.
Moldva-part. A városháza sarkán nyíló két kis utca bármelyikén lesétálhatunk a folyópartra (pontosabban a Moldva – vagy a Malse? - egy holtága), amely gyakorlatilag turista-mentes övezet, holott csak pár lépésnyire fekszik a nyüzsgő főtértől. Ott jártamkor a heves esőzések miatt iszapos folyócska normális időjárási körülmények közt kristálytiszta vizében tükröződő épületekkel és viháncoló sirályokkal örvendezteti meg az erre járókat. Itt sétálva megpillanthatjuk az igazságügyi palota épületét, az Otakarka tornyot és a Vasszűz tornyát is. Utóbbi a 14. században épült, és kínzóteremként-börtönként funkcionált évszázadokig. Sajnos bejutnom nem sikerült, de egy próbát mindenképp megér(ne)!
Rengeteg mindenre nem volt időm az alatt az egy nap alatt, amit itt töltöttem (bár szerencsére a sörgyár belefért :-D). Aki teheti, mindenképp látogasson el a Dél-Bohémiai Múzeumba, csodálja meg a Lannova utca díszes házait, vásároljon bohémiai kristályokat a főtér árkádjai alatt, és igyon egy jó korsó sört az egészségemre a Masne Kramy (hentesbolt) étteremben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése